Az ivóvízről

A víz kincs - éljünk takarékosan vele

A Föld bőkezűen kínál sós vizet, teljes vízmennyiségének 97,2%-a az ember számára élvezhetetlen tengervíz. 2,14% vizet tartalmaz a sarki jég és a gleccserek, a víz 0,001%-a felhők, köd és vízgőz formájában van jelen az atmoszférában. A Földön található víz mindössze 0,6%-a iható édesvíz, amelyet a folyók és tavak hordoznak, valamint a felszín alatti vízkészletek rejtenek. Vagyis a rendelkezésre álló vízkészlet nem korlátlan, és ez a kevés mennyiség is egyenlőtlenül oszlik el a kontinensek között. Éppen ezért nagyon fontos, hogy takarékosan bánjunk az ivóvízzel.

Magyarországon ma egy ember átlagosan 100-150 liter ivóvizet használ el naponta. Ebből a legkevesebb vizet közvetlen emberi felhasználásra - ivásra, főzésre - fordítjuk. Annál több vizet használunk mosogatás, kézmosás, fürdés, takarítás közben. A legtöbb vizet a lakás legkisebb helyiségében használjuk el, a toalett öblítésekor 20-40 liter víz folyik el.

A vízhasználat és a háztartásokban keletkező szennyezett vizek mennyisége egy kis odafigyeléssel, takarékossággal csökkenthető.

A víz megjelenési formái az élővilágban

A szárazföldek élővilága a folyvást pótlódó édesvizekre van utalva. A víznek számtalan megjelenési formája van.

Érrendszerként hálózza be a földet. A felszínen elsősorban, mint forrás, patak, és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, dér, hó és zúzmara formájában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek.

A tiszta víz az életet hordozza. De a vizek hordozhatják az élővilágra ártalmas anyagokat is, a talaj és a levegő szennyeződései a víz által mindenhová eljuthatnak. A talajvíz a talajon keresztül közvetlen kapcsolatban van a felszínnel. Az általunk létrehozott (pl. a kerti szennyvíztárolók vizéből, a felelőtlenül kiöntött vegyszermaradványokból származó) gondatlanul kezelt szennyező anyagok így bejuthatnak abba. A talajvizet vízzáró réteg választja el az egyik legfontosabb ivóvízforrásunktól, a rétegvíztől. Ez a záró réteg biztosítja a rétegvizek tisztaságát.

A felszín alatti vizek külön csoportját alkotják a mészkő és dolomit hézagaiban, repedéseiben, járataiban található karsztvizek. Általában vízzáró réteggel fedettek, ezáltal védettek a felszíni szennyeződésektől.

Forrás: A forrás földből kibuggyanó víz, ami gyakran kavarogva és buborékolva jön ki a földből, mint a forrásban lévő víz. Az egész éven át ömlő forrásokat állandóaknak, a tavaszi dús csapadékkal összefüggő, ősz felé elapadó forrásokat időszakosaknak nevezzük. A forrás vízbősége három tényezőtől függ: a vízgyűjtő terület nagyságától, a talaj víznyelő képességétől és az évi csapadék mennyiségétől. A forrás hőmérséklete pedig attól függ, milyen mélységből fakad.

Patak: A patak kisebb vízfolyás, amelyet általában nagy esés, gyorsan változó vízmennyiség és sok hordalék jellemez. A patak szláv eredetű szó. Régi magyar neve: séd, bágy, jó.

Tó: A tó közel állandó partvonalú, mélyebb állóvíz a szárazföld belsejében.

A tavak keletkezhetnek:

  1. Tektonikusan, a tó medencéje földsüllyedés, árkos vetődés vagy gyűrődés következtében állott elő.
  2. Kimélyített medencéjű tónak a helyét gleccserek, szél, folyó vájta ki, és ebben gyűlt meg a víz.
  3. Törmerlékkúpokkal és deltákkal elzárt tavak a hegységek szélein, tengerpartokon keletkeznek.
  4. A tavakat felduzzaszthatja a glaciális törmelék is – ezek a moréna tavak.
  5. A tó keletkezhet csuszamlás által, vagy zárt kialudt vulkáni kráterben is.

Csapadékok:

  • Az eső a légköri csapadék cseppfolyós alakja. Erőssége szerint lehet szitáló, szemergő, cseperésző, zuhogó, szakadó, záporeső és felhőszakadás. Terjedelmét tekintve megkülönböztetünk helyi és országos esőt. Fontos éghajlati elem, növényföldrajzi és vízrajzi szempontból.
  • Ónos eső vagy ólmos eső, fagyos eső akkor keletkezik, ha fagypont alatti hőmérsékleten megered a finom szitálás, vagy a talaj hőmérséklete 0°C fok alatt van. A túlhűtött vízcseppek azonnal megmerevednek, mihelyt valamely szilárd testhez érnek, amelyet vékony réteggel vonnak be.
  • A jégeső a légköri csapadék olyan fajtája, amely jégszemek alakjában éri el a földet. A jégszemek alakja: gömbölyű, tojás, gúla, buzogány, hatszögű kristály alak. Nagyságra van borsó, mogyoró, sőt, akár galambtojás nagyságú is. A szemek hőmérséklete -5 és -15 °C fok között van. Sajátságos sárgás-szürke, piszkos felhő jellemzi. Leggyakrabban tavasz végén, nyár elején a délutáni órákban számíthatunk jégesőre.
  • Harmat akkor keletkezik, amikor a föld felszíne olyan mértékben lehűl, hogy a fölötte elterülő levegő hőmérséklete a harmatpont alá száll. Ekkor a benne lévő párák a lehűlt tárgyakra, vízcseppek alakjában rakódnak le. A harmatképződés leggyakoribb csendes időben, csillagos éjjel.
  • A köd a vízgőz megsűrűsödése az alsóbb légrétegekben, amely a levegőt kisebb-nagyobb mértékben átlátszatlanná teszi. Nagy szerepe játszanak a köd létrejöttében a levegőben előforduló apró szemcsék, amelyek körül a parányi cseppek kiválása megindul.
  • Dér keletkezésekor a harmatpont fagypont alá esik, a párák finom jégkristályok alakjában válnak ki.
  • A hó úgy keletkezik, hogy a felhőkben a párák 0°C fok alatt megsűrűsödnek. Különböző nagyságú és alakú jégkristályokban jelenik meg, amelyek közös jellege, hogy tisztán felismerhetők rajtuk a hatszögű rendszer formái.
  • Zúzmara ködös időben keletkezik, amikor a 0°C fok alá hűlt ködrészecskék szilárd testekkel érintkezve rögtön megdermednek. A zúzmara azon az oldalon növekszik, amely szemben van a széllel.
  • Talajvíz: A talajvíz a talajrétegeken át a földbe beszivárgott csapadék. A leeső csapadéknak mintegy harmada beszivárog a talajba, és lassanként eljut a vizet át nem eresztő talajrétegekig, ahol összegyűlik. A talajvíz a vízzárórétegek mélységétől függően különböző mélységekben található.
  • Rétegvíz: A rétegvíz két vízzáró réteg közötti porózus víztartó, vízvezető rendszerben lévő víz. Nincs közvetlen kapcsolata a meterológiai tényezőkkel és a talajvízzel, ezért kevésbé van kitéve a felszíni szennyező hatásoknak.
  • Karsztvíz: A karsztvíz felszín alatti víztípus. A víztartó mészkőben vagy dolomitban hasadékok keletkeznek, így kialakul egy összefüggő víztartó-vízvezető rendszer.

Március 22. - a víz világnapja

A világnapok olyan hétköznapi ünnepek, amikor az emberiség számára fontos dolgokra irányul a figyelem. 1993-ban 113 ország vezető vízügyi szakemberei és az ENSZ szakértői Dublinban úgy döntöttek, hogy minden év március 22-e a víz jegyében teljen. Tették ezt azért, mert felismerték: az édesvízkészletek minőségének megőrzése hosszú távon széles, nemzetközi együttműködést igényel.

"A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni." (Részlet az Európai Unió Víz Keretirányelvéből)

Magyarországon 1994 óta ünnepeljük a víz világnapját. A MIVÍZ Kft. március 22-éhez kapcsolódóan minden évben rendezvénysorozattal emlékezik meg a vízről.

A csőtörésekről

Miskolc területén is vezetékek szállítják az ivóvizet a vízbázisokról a háztartásokba. A vezetékrendszer különböző időben, különböző anyagokból készült (pl. merev azbesztcementből, amely nehezen tűri a közlekedési megterhelést), a hálózatban vannak régi, öntöttvas csövek is. Társaságunk igyekszik előre felkészülni a meghibásodásokra, teljes bizonyossággal azonban nem lehet előre megjósolni a törések helyét.

Az ivóvízvezetékek anyagai

Az intenzív hálózatfejlesztés idején - az 1960-as, 1970-es években - az akkori szakmai színvonalnak megfelelően jellemzően kétféle anyagból készültek a vezetékek. Egyrészt az úgynevezett azbesztcementből, amely rideg, merev anyag, és nehezen tűri a közlekedési megterhelést. A másik, szintén ezekből az évekből származó jellemző vezetéktípus PVC-ből készült. Emellett találhatunk öntöttvas csövekből készült vezetékeket is, amelyekre általában a pontszerű korrózió jellemző.

Ma már sokkal biztonságosabb anyagból, úgynevezett kemény polietilénből (KPE) készülnek a vezetékek. Ez az anyagtípus egyedülálló minőségű, mivel 16 bar nyomást is kibír, miközben a vezetékekben lévő nyomás 1,5-6 bar közötti. Könnyű vele dolgozni, és jól bírja a mechanikai hatásokat. Különösen alkalmas az ún. kitakarás nélküli, befűzéses vezetékcserére. A modern befűzéses technikával így már nem kell a vezetékszakasz teljes hosszát felbontani, hanem mindössze néhány apró gödör segítségével tudunk hosszabb vezetékszakaszokat cserélni.

Rekonstrukció a csőtörések megelőzéséért

Bár a MIVÍZ Kft. magas színvonalú műszerekkel és tapasztalt szakembergárdával rendelkezik, a meghibásodásokat természetesen nagyon nehéz előre jelezni. Kétségtelen azonban, hogy a meghibásodások típusából lehet következtetni bizonyos szakmai törvényszerűségekre. Tapasztalat például, hogy a házakhoz vezető csatlakozók a szokásosnál jóval nagyobb számban hibásodnak meg, ezért ezek rekonstrukcióját kiemelt feladatként kezeljük. Az ivóvízhálózati rekonstrukciós munkák legfontosabb célja a kritikus, meghibásodásokra leginkább hajlamos helyek kijavítása.

Mi történik, ha végül eltörik a csővezeték?

A hibabejelentés után a lehető legrövidebb időn belül megtörténik a kizárás, ami azt jelenti, hogy az adott ellátási területet a vízellátásból kizárják szakembereink, szükség szerint gondoskodnak a lajtkocsis ellátásról. A biztonsági és közlekedési okokból kijelölt munkaterületen megkezdődik a hibás vezetékszakasz, szerelvény javítása, cseréje, majd ennek befejeztével megtörténik az útburkolat helyreállítása is.

Mi a teendőnk csőtörés esetén?

Fontos, hogy ha csőtörést észlel, azonnal értesítse a MIVÍZ Kft. hibabejelentő telefonszámán munkatársainkat. Minél hamarabb kezdjük meg a hibaelhárítást, annál inkább megóvhatjuk a vagyonunkat, ingatlanunkat, környezetünket.

Ha csőtörést észlel, hívjon bennünket a 06-46/519-339 vagy az ingyenes 06-80/203-575 telefonszámokon!

Mi mindent tesz a víz?

Mindannyian tudjuk, hogy előnyös dolog vizet inni, de tudta-e Ön, hogy...

A vér 92 %-a, a csontok 22 %-a, az agy 75 %-a és az izmok 75 %-a víz. A víz ezen kívül:

  • Szervezetünk minden sejtjét túlnyomórészt víz alkotja
  • A sejtekbe tápanyagot és oxigént juttató, és az elhasználódott anyagokat elszállító vér- és nyirokkeringési rendszer legnagyobb részét alkotja
  • Segít a vesékből kiöblíteni a mérgező anyagokat
  • Segít egyensúlyban tartani elektrolitjeinket, ami hozzájárul vérnyomásunk szabályozásához
  • Segít szemünk, szájunk és orrjárataink nedvesítésében
  • Forróságban segít a test hűvösen tartásában, és elszigeteli a testet a hidegtől
  • A szerveket kipárnázva lengéscsillapítóként funkcionál
  • Segít az ízületek kenésében, továbbá a vér, a verejték, a könny és a nyál része

Sok olyan nyomokban előforduló ásványi anyagot tud biztosítani, amelyre a szervezetnek szüksége van

Az vagy amit megiszol.

Jótékony hatásai az egészségre

Az elegendő mennyiségű víz fogyasztása...

Javíthatja általános egészségi állapotunkat és jó közérzetünket.

Mivel a víz oly sok testi működéshez fontos, az elegendő mennyiségű víz fogyasztása kulcsjelentőségű az optimális egészségi állapot eléréséhez.

  • A víz segít fenntartani a vér mennyiségét, ami viszont fenntartja a kellő energiaszintet.
  • A megfelelő vízfelvétel javítja a koncentrálóképességet és a reakcióidőt, különösen testedzéskor
  • A víz megnöveli a normál napi tevékenység során elégetett kalóriák számát
  • A víz segíthet a koncentrált gyógyszerek által okozott gyomorfájdalom megelőzésében
  • A víz elősegíti a vízvisszatartást okozó fölösleges nátrium távozását
Segít egy sor különféle betegség elleni védekezésben.

Tanulmányok kimutatták, hogy lehetséges az összefüggés a nagy vízfogyasztás és az alábbi betegségek kockázatának csökkenése között:

  • meghűlés
  • székrekedés
  • húgyúti fertőzések
  • vesekő
  • húgyhólyag-rák
Javíthatja megjelenésünket.

A víz utoljára a bőrbe jut el; ha a szervezet nem jut elegendő vízhez, azt a bőr minden más szervnél jobban megsínyli. A víz elősegítheti a bőr hidratálását, miáltal az:

  • bársonyosabb
  • puhább
  • ruganyosabb
  • ránctalanabb lesz
Hozzásegíthet a fogyáshoz.

Az emberek gyakran összetévesztik a szomjúságot az éhséggel, ezért hajlamosak a harapnivalók után nyúlni, miközben szervezetüknek valójában csak valamilyen innivalóra van szükségük. A vízivás segíthet a teltségérzet kialakulásában, ezáltal csökkenti az evés utáni vágyat.

Tanulmányok azt is kimutatták, hogy az elegendő mennyiségű víz fogyasztása:
  • Több energiát adhat a testmozgáshoz
  • Megnöveli a testmozgás során elégetett kalóriamennyiséget
  • Segíthet a test zsírlerakódásainak leépítésében

Mennyi vízre van szükségem?

Mennyi vizet kell meginnom naponta?

Az, hogy valakinek mennyi vizet kell naponta meginnia, több dologtól függ: a test méretétől, a fizikai aktivitás szintjétől, sőt az éghajlattól is – mivel a szervezet kemény munkát végez a test melegen vagy hidegen tartásához.

Általános irányelvként egy átlagos személynek naponta 1,5 és 2,5 liter közötti vizet kell meginnia ahhoz, hogy pótolja a nap során rendszerint elvesztett folyadékmennyiséget.

Kerülje a kiszáradást.

A kiszáradás akkor következik be, ha a szervezetben a szükségesnél kevesebb víz van. A kiszáradás nagyon súlyos állapot. Ha szervezetében a normálisnál mindössze 1%-kal kevesebb víz van, rendkívüli szomjúságot érez; ha a normálisnál 5%-kal kevesebb, enyhén belázasodik, ha 10%-kal kevesebb, elkékül és nem tud járni!

A kellő vízmennyiség legjobban vízfogyasztással tartható fenn.

A koffeintartalmú italok, mint pl. a kávé, tea, kóla, valójában vizet vonnak el a szervezetből, mivel a feldolgozásukhoz több víz kell, mint amennyit ezekkel beviszünk; az alkoholtartalmú italok úgyszintén. A kellő vízmennyiség fenntartásának legjobb módja, ha tisztított vizet iszunk!

Az adatok közreadásához különböző forrásokat használtunk fel, köztük a következőket: Center for Disease Control (Központ a Betegségek Leküzdéséért), Water Quality Association (Vízminőségi Társaság), American Cancer Society (Amerikai Rákbetegség Egyesület), American Dietetic Association (Amerikai Dietetikai Társaság), és American Heart Association (Amerikai Szív Egyesület). (USA)