Gyakori kérdések

Alapfogalmak, meghatározások

  • Bekötési vízmérő

    az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített, mérőeszköz melynek tulajdonosa a szolgáltató, hitelesítési cseréjéről díjmentesen a szolgáltató gondoskodik 4 évente.

Vízminőség

  • Hogyan osztályozzuk a vizeket?

    A víz keménységét német keménységi fokban (nk°) is kifejezhetjük. Egy német keménységi fok 10 milligramm/liter kálciumoxiddal egyenértékű kalcium és/vagy magnéziumionnak felel meg. A keménység alapján a vizet négy kategóriába soroljuk:

    • 0-7 nk° : nagyon lágy víz ( 5 nk° alatti lágy vizet nem lehet szolgáltatni)
    • 7-14 nk° : lágy víz ( sok rétegvíz esik ebbe a kategóriába)
    • 14-21 nk° : közepesen kemény víz
    • 21 nk° : kemény víz ( az összes karsztvíz ide esik)
    • 35 nk° felett vezetékes víz nem szolgáltatható háztartási célokra

Víztakarékosság

Leolvasás

  • Milyen vízmérőtípusok ismertek?

    • Családi házas bekötési (fő) vízmérő és mellékmérő.
    • Idényfogyasztók (telkek, zártkerti ingatlanok)
    • Társasházi (bérházi) bekötési (fő) vízmérő és mellékmérő.
    • Ipari (közületi) bekötési (fő) vízmérő és mellékmérő.

Szolgáltatás ellenőrzés

  • Milyen esetben, és milyen költséggel jár a nem szolgáltatás jellegű ellenőrző tevékenység?

    • Vízmérőhelyek víztelenítése a fogyasztó megrendelése esetén
    • Rendkívüli vízmérő leolvasás megrendelése (leolvasási ütemezéstől eltérő időpontban)
      • Bekötési vízmérő esetén
      • Mellékvízmérő esetén

    Az ellenőrzési tevékenység egyformán közös érdeke a fogyasztóinknak és társaságunknak, melyek elvégzéséhez a továbbiakban is kérjük segítőkész közreműködésüket a korrekt, mérésen alapuló szolgáltatásunk teljesítéséhez.

Számlázás

  • Milyen okai lehetnek a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők által mért fogyasztás eltéréseinek

    "A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet" szerint a vízdíjelszámolás alapja a bekötési vízmérő. Az egyes lakások fogyasztását mérő mellékvízmérők belső költségmegosztó szerepet töltenek be a fogyasztói közösség elszámolásában. Abban az esetben, ha a bekötési vízmérőn különbözet marad fenn a mellékvízmérőkön mért fogyasztás levonását követően, annak kiegyenlítése a lakókat terheli, mivel a bekötési vízmérőn átfolyó teljes ivóvíz mennyiséget a fogyasztói közösség használta fel.

    A Miskolci Vízmű Kft szolgáltatási területén lévő társasházak között időnként felmerülnek olyan víztartozással összefüggő vitatott kérdések, amelyek a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők közötti kapcsolatra vezethetők vissza.

    Az alábbiakban szeretnénk segítséget adni abban, hogy mi okozhatja leggyakrabban az eltéréseket. (A felsorolt eltérési okok jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is!)

    • A belső hálózat hibája – Jelentős különbözetet okozhat a bekötési vízmérőt követő, de még a mellékvízmérőket megelőző csővezetéken kialakult szivárgás vagy csőtörés. Ebben az esetben is a főmérőn átfolyik a víz, de egyetlen mellékmérő sem méri, így a főmérő számlájában ez a vízmennyiség jelentkezni fog. Egy 1 mm-es repedés esetén akár 2 m3 víz is elfolyhat egy hónap alatt! Figyelem! A csőtöréseknél a víz 90%-a nem jelenik meg a felszínen! A belső vízhálózat a fogyasztó tulajdonát képezi, ezért a hálózat karbantartása és javítása a lakóközösség hatáskörébe tartozik.
    • A mellékvízmérő hibája – Előfordulhat, hogy az egyik mellékvízmérő meghibásodik, így a bekötési vízmérőn átfolyó víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékvízmérők összesítésében. A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működéséről, javításáról és a jogszabályban meghatározott 6 évente esedékes hitelesítéséről is neki kell gondoskodnia.
    • Eltérő indulási érzékenység és pontosság – A bekötési vízmérő a kis mennyiségű vízfelhasználás esetén érzékenyebben reagál, vagyis hamarabb kezd mérni, mint a lakásokban elhelyezett mellékvízmérők. Egy csöpögő vízcsap, szivárgó WC-tartály esetén ez az eltérés az épületen belül jelentős lehet. Másrészt az épület teljes vízfelhasználását mérő bekötési vízmérő nagyobb pontossági osztályba tartozik, mint a költségmegosztó szerepet betöltő mellékvízmérők. A sok kis mérő a kis fogyasztást pontatlanabbul méri meg, mint az egy mérő az összeadódott nagyobb fogyasztást.
    • Méretlen csatlakozás – Előfordulhat, hogy a mellékvízmérők nem mérik az összes vízvételi hely fogyasztását a belső hálózaton. A főmérőt követő hálózaton (lakóközösség tulajdonában lévő vezetékszakaszon) van méretlen fogyasztási hely (pl. kerti csap, közös helyiség, garázs stb.). Ilyen esetben az ezeken a helyeken vételezett víz mennyisége jelentkezik a főmérőn, de egyetlen mellékmérő sem méri.
    • A vízmérők leolvasása nem azonos időpontban történik.
    • Pontatlan adatszolgáltatás – Nem ritka, hogy a mellékvízmérők leolvasásakor pontatlan vagy téves adatot írnak ki ajtajukra a lakók. Mindez hatással lehet az adott elszámolási időszakban a bekötési és a mellékvízmérők által mért értékek között keletkező különbségre.
    • Manipuláció – Sajnos néha megtörténik, hogy a lakóközösség valamely tagja befolyásolni próbálja a mérés eredményét. Ezzel nem a szolgáltatót károsítja meg, hanem a lakótársak mindegyikének kárt okoz. Az általa elfogyasztott, de mellékvízmérője által nem mért vízmennyiséget ugyanis a bekötési vízmérő méri, és ez elszámoláskor különbözetként mutatkozik, melyet a közösség többi tagja kénytelen megfizetni