Ivóvízbázisvédelem

A magyarországi közüzemi vízellátó rendszer vízigényét 65 % - ban sérülékeny vízbázisok biztosítják, nincs ez másképpen Miskolc városa esetében sem. A bükki mészkőtömbből származó karsztvíz számos fizikai és kémiai tulajdonsága, így hűs és friss élvezeti értéke biztosítja, hogy legjobb minőségű vizet tudjuk a miskolci vízellátó rendszerbe átadni. Számos előnye mellett, viszont hátránya a sérülékenysége, aminek kivédésére a MIVÍZ Kft. jelentős energiát fordít. A sérülékenységét egyrészt egy több millió év alatt kialakult természetes, földtani-szerkezeti felépítési adottság és az időjárás viszonyok együttes hatása határozza meg, másrészt mesterséges körülmények, melyekben mi magunk emberek vagyunk a főszereplők. A karsztforrások védőterületén élő, tevékenykedő, dolgozó emberek erős környezeti terhelésnek teszik ki a területet annak ellenére, hogy jelentős része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Társaságunk az elmúlt években jelentős pénzügyi, anyagi és szakmai ráfordítások mellett, bejárásokat, ellenőrzéseket, felszólításokat tett és tesz annak érdekében, hogy a karsztvíz vízminősége megfelelő legyen, és hogy Miskolc város biztonságos vízellátása biztosítva legyen. A MIVÍZ Kft. a bükki védőterületen vízbázisellenőrzést végez, ellenőrző rendszert működtet a megfelelő vízmennyiség és vízminőség biztosításához. A víztermelő telephelyeken a karsztforrások nyersvizét 24 órás forrás monitoring rendszerrel ellenőrzi, a riasztási határértéket meghaladva azonnali rendszerből történő kizárással.

Saját pénzügyi forrásaink végesek, ezért két, uniós KEOP pályázaton vesz részt Miskolc Város Önkormányzata, a MIVÍZ Kft. szakmai segítségével.

A „KEOP-2.2.3.a, Miskolc Város üzemelő, sérülékeny karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” című pályázatunk célja a miskolci karsztforrások biztonságos üzemeltetésének jogszabályi megfelelőssége. Projektünkben uniós pénzért pályázunk annak érdekében, hogy a karsztforrások védőterületén lévő szennyezőforrások felmérésre kerüljenek, a monitoring rendszerünket bővítsük, a természetvédelmi igényeknek megfeleljünk, ezért ökológiai mérések végzünk, a karsztforrások védőterületét és védőidomát újból, korszerűen kijelöljük, és végül is egy biztonságba helyezési tervet készítésünk annak érdekében, hogy a feltárt szennyező gócok felszámolásának műszaki megoldását megtaláljuk. A biztonságba helyezési terv további pályázati források igénybevételének alapjául fog szolgálni.

A „KEOP-1.3.0/b-1F, Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével Miskolctapolca vízbázisának súlyos veszélyeztetettsége miatt” című pályázatunk célja a közműves vízellátás biztonságának javítása, a kockázatok minimalizálása. Ennek érdekében Miskolctapolca víztermelő telephelyén korszerű víztisztító berendezés beszerzését és működtetését tervezzük megvalósítani.

Vízbázisvédelemről általánosan

A miskolci karsztforrások vízutánpótlási területe a Bükk hegység keleti területe. A karszthegységre csapadék formájában lehullott víz a felszín alá szivárogva, vékony érhálózaton, vagy akár barlang méretű karsztjáratokon keresztül, a karsztforrásokon lép újból a felszínre. A vízbázisvédelem célja, olyan környezetvédelmi megelőző intézkedések sora, melyeknél, egyrészt megelőzzük, hogy a felszínen minél kevesebb veszélyes szennyező anyag keletkezzen, másrészt, ha már a felszín alá került a szennyeződés, akkor olyan ellenőrző rendszer kell üzemeltetni, mely előrejelzést és figyelmeztetést ad a szennyezés létére, hogy a megfelelő üzemelési intézkedést meg lehessen tenni.

A vízkivételek környezetében a védettség állapotának megfelelően hármas tagolású védelmi rendszer kialakítása az elfogadott, így a szennyezés megelőzésének egyik fontos eszköze a védőterületek, védőidomok kijelölése. A védőterület a forrás környezetében kijelölt, körülhatárolt terület (akár elszakadva a forrástól), melynek biztonságba tartására a tevékenységek végzését hatósági rendelkezések, intézkedések korlátozzák. A miskolci karsztforrások utánpótlási területén a szennyező részecske elérési ideje a forráshoz rendkívül kicsi, és a védőterületnek jelentős részén hiányzik az a védő-szűrő réteg, mely megakadályozná, hogy a szennyező anyagok leszivárogjanak a karsztforráshoz, ezért a miskolci karsztforrásokat üzemelő sérülékeny kategóriába sorolták.

A vízbázisokból történő, jó minőségű víz kitermelését, a kockázati tényezők figyelembevételével a tevékenységek ellenőrzésével és monitoring (ellenőrző) rendszer működtetésével biztosítjuk.

Jelenleg érvényben lévő védőidom határozat

A bükki karsztforrások jelenleg érvényben lévő védőidom lehatárolása (20.540/1987 számú határozat) szerint elsődleges szabadfelszínű védőidomra és másodlagos nyomásalatti védőidom részre osztódik, melyen belül külső és belső védőterületeket jelöl ki. Számszerűsítve, a 291 km2 miskolci karsztforrások védőterülete 171 km2 elsődleges szabadfelszínű, és 120 km2 másodlagos nyomásalatti területre osztódik szét. A határozat a területekre tiltásokat, korlátozásokat, intézkedéseket ír elő.

A miskolci karsztforrások vízmennyiség védelme

A Bükkben tárolt vízkészlet két részre osztható, dinamikus és statikus karsztvízkészletre. A dinamikus karsztvízkészlet az a csapadék hatására megújuló vízmennyiség, melyből a vízkitermelés gazdaságosan biztosított, és amely a természetes vízkörforgalomban részt vesz. A statikus vízkészlet nem megújuló, nem vesz részt a víz körforgási rendszerében, a felszínalatti tároló rendszerben raktározódik el, ezért ennek kitermelése tilos. A miskolci karsztforrásokon kifolyó víz mennyisége erősen csapadékfüggő. Társaságunknál a karsztvízgazdálkodás alapja annak az ideális, mindig változó víztermelési mérlegnek a felállítása, amely biztosítja a csapadék utánpótlás arányában a kitermelhető karsztvíz mennyiségét. A mérleg kivételi oldalán a kitermelt víz és túlfolyó víz mérése, a mérleg betáplálási oldalán a karsztvízszint mérése szerepel. Ennek az egyensúlynak az állandó eléréséhez, egyrészt a víztermelő telepeken folyamatos napi vízmennyiség, vízszint és túlfolyószint adatgyűjtést, másrészt 1992 óta a Miskolci Egyetemmel együttműködve a Bükkben csapadékmérést, a monitoring kutakban karsztvízszint mérést végzünk.

A miskolci karsztforrások vízminőség védelme

A Bükkben, a felszínre hullott csapadék, részben beszivárgással, részben víznyelőkön keresztül jut el a hegység belsejében található karsztjáratokba, barlangokba, majd összegyűlve, a forrásokon keresztül lép a felszínre. A felszínen nyílt karsztos kőzetekbe a csapadék közvetlenül és gyorsan beszivárog, ezért a karsztvizek utánpótlása igen jó, az elérési idő rendkívül kicsi (2 óra – pár hónap). A jó utánpótlási helyzet viszont a karsztvíz hátránya is, mivel a felszínen lévő szennyezőanyagok a csapadékkal együtt bemosódva elszennyezhetik a forrásokat, kedvezőtlen vízminőség változást okozva. A felszínalatti víz elszennyezéséért, részben gazdasági, ipari, részben lakossági tevékenységek vádolhatók. Társaságunk két fontos célt tűzött ki a miskolci karsztforrások vízminőség védelméért. Egyrészt a felszínen lévő szennyező-források létét folyamatosan ellenőrzi területi bejárásokkal, mérésekkel, és hivatalos levelek kiküldésével, melyek a tevékenységek szennyezési lehetőségeire keresi a választ. Másrészt a karsztforrások nyersvíz minőségének ellenőrzésére szolgáló monitoring rendszer üzemeltetésével a már bejutott szennyezés kiszűrésére és a vízellátó rendszerbe történő bejutás megakadályozásával biztosítja a vízellátás biztonságát.

Forrás monitoring bemutatása

Monitoring rendszer egy olyan mérő-, megfigyelő-, ellenőrző hálózat, mely a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezésének, állapotának és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgál.

A miskolci termelőhelyeken kialakított forrás monitoring rendszer célja a folyamatosan mért vízminőségi paraméter határértékek túllépésekor a figyelmeztetés és jelzés az ivóvíz hálózatból történő azonnali kizárásra. Ez az ivóvízhálózatba beadandó vízminőség megfelelősségének és ellenőrzésnek utolsó és legfontosabb helye.

A jelenleg kialakított vízminőség-vízmennyiség mérő monitoring rendszerek:

  • Miskolc-Tapolca (2006 évben épült)
  • Tavi forrás (2007 évben épült)
  • Anna forrás - Szinva forrás (2007 évben épült)
  • Felső forrás (2007 évben épült)

A rendszer az alábbi vízminőségi paramétereket méri folyamatosan 24 órában:

  • Szabad klór
  • Zavarosság
  • Vezetőképesség
  • Szerves anyag tartalom (KOI)
  • pH
  • Hőmérséklet

A fenti paramétereket folyamatosan mérjük és a gépházaknál illetve a diszpécserszolgálaton figyelemmel kísérjük, ellenőrizzük. A monitoring rendszer határérték túllépése esetén hang illetve fényjellel jelez. Szabályzatunknak megfelelően azonnali intézkedést kezdeményezünk.

Intézkedési terv

A jogszabályokban meghatározott feladatokkal járó kötelezettségek teljesítése érdekében a védőterületen ellenőrzést végezünk, és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezünk. A jogszabály alapján, évente legalább egy alkalommal ellenőrizni és vizsgálni kell a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is. A védőidom, védőterület veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az ÉMI-KTVF-t, vagy az illetékes Önkormányzat jegyzőjét kell értesíteni. Társaságunknál a vízbázisvédelmi intézkedési terv tartalmazza a tevékenység irányítását, a feladatok szervezeti egységekre bontását, a teljesítési határidők és felelősök megnevezésével.

A feladatok között szerepel a miskolci karsztforrások védőterületének bejárása, a védőidomon található bükki települések, ipari üzemek, valamint a területen lévő egyéb potenciális szennyező-források (pl. katonai objektumok, erdészházak, vadászházak, üdülő és pihenő helyek, turista pihenők, kempingek, vadetetők) ellenőrzése, valamint bekérjük a szennyvízelvezető és gyűjtő-kezelő rendszerük, iszapelszállításuk engedélyeit, igazolásait. Megkeressük a miskolci karsztforrások védőidomán található bükki települések Polgármesteri Hivatalát és közüzemi szolgáltatóit nyilatkozattételre, egyedi kérdőív kitöltésével. A miskolci karsztforrások védőterületén, vízbázisvédelmi szempontból fontos felszíni vizekben, barlangokban, nem akkreditált, tájékoztató jellegű vízminőség vizsgálatokat végzünk. A védőterületen lévő barlangok, víznyelők állapotának ellenőrzését, az ott talált szemét kihozását, elszállítását vállalkozóval elvégeztetjük. Elkezdtük a védőterületünkön található, Miskolc közüzemi ellátó körzetébe tartozó településeken a házi csatornák vízzáróságának ellenőrzését.

A felmérések eredményeit jegyzőkönyvben és térképi formában rögzítjük, és tárgy év végén tevékenységünk összefoglalóját a Miskolci Önkormányzatnak és az ÉMI-KTVF-nek megküldjük.

Jogszabályok

  • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
  • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
  • 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
  • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről
  • 98/2001. (VI. 15) Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
  • 201/2001. (X. 25.) Kormány rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
  • 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet a felszín alatti vizek védelméről
  • 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
  • 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
  • 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
  • 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről
  • 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM e. r. a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
  • 27/2004. (XII.25.) KvvM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról