Levegőtisztaság védelem

Szennyvíziszap szárító működése és levegővédelmi ellenőrzése

A szennyvíztisztítás során keletkező primer és fölös iszapok, a gravitációs iszapsűrítését követően, további kezelést igényelnek. Az iszapszárító berendezés az előzetesen 20 – 28 % szárazanyag tartalmú víztelenített szennyvíziszap szárítására alkalmas. A gravitációs iszapsűrítőkről érkező iszap 3-4 %-os szárazanyag tartalmú, így a szárítás előtt az iszap víztelenítésre van szükség. A keverőben az iszap a már kiszárított iszap egy részével keveredik, így a kevert anyag víztartalma lecsökken. Ezt a kevert anyagot, a zárt szállítócsiga a háromhengeres szárító dob belső hengerébe juttatja, majd a keveréket egy nagy sebességű forró levegőáram magával ragadja. A szárítódob lassú forgása és az áramló levegőmennyiség következtében az anyag a belső hengerből a középsőbe, majd végül a külsőbe kerül. A megfelelően szárított anyag elhagyhatja a dobot anélkül, hogy előzetesen káros túlhevítés állna elő.

A folyamat befejeztével, a szárított iszap szárazanyag tartalma legalább 90 %. A szárítás folyamán az iszaprészecskék nem hevülhetnek 100 °C fölé, de a rendelkezésre álló tartózkodási időnek biztosítani kell az iszapszemcsék 90 °C – ra való felhevítését, így részleges fertőtlenítés megy végbe. A folyamat során képződő szárított iszap (késztermék) a késztermék silóba kerül, majd a granulátum ömlesztve vagy zsákolást követően gépkocsikkal elszállítható lesz.

A víztelenített, és a szárított szennyvíziszap trágyaszórással juttatható a mezőgazdasági területekre. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott szabad forgalomba hozatali engedély alapján a szárított szennyvíziszap granulátum riolittufával és karbidmésszel történő keveréke, mint talajjavító és tápanyagpótló keverék kereskedelmi forgalomba hozható.

Az iszapszárító hatósági ellenőrzése során a gépházból kibocsátott légszennyező anyagokra, a hatósági laboratóriumban mérési ellenőrzést végeztek. A légszennyező anyagok (szilárd anyag, kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid) mérési eredményei alapján minden kibocsátott anyag határérték alatti volt.

Klórozók klórgáza légkörbe kerülésének megakadályozása

A klórgáz szállítása és tárolása 50 kg-os acélpalackban, illetve 500; 1000 kg-os acélhordóban történik. A palackokat és a hordókat az erre rendszeresített „kalodában” rögzítve szállítjuk. Tárolásnál a hordók kiékeléséről és a palackok tartóhoz való rögzítéséről is gondoskodunk A szivárgás érzékelésére klórgáz érzékelő szondák vannak beépítve, ezek helyi riasztót működtetnek.

Létesítményeink fűtése, kazánok füstgázkibocsátása

Napjainkban kiemelt problémát jelent a kazánok füstgáz kibocsátása. Ezért különös figyelmet fordítunk ezek folyamatos karbantartására és a kibocsátás mérésére.

A levegő védelmével kapcsolatos adatszolgáltatások – köztük a Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentés – jogszabályi alapját a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet adja meg, míg tartalmi részleteit számos végrehajtó jogszabály határozza meg.

A MIVÍZ Kft. Miskolc város területén több, állandó személyzettel üzemelő létesítményben folytatja tevékenységét, melyek fűtése többségében földgáztüzelésű berendezésekkel megoldott, néhány helyen pedig elektromos fűtési rendszer (pl. hőtárolós kályha) alkalmazása történik. A József A. u. 78. szám alatti központi telephelyünkön a gáztüzelésű fűtési rendszer mellett, annak kiegészítéseként 46 °C hőmérsékletű termálvizet használunk fűtési célokra.

Kazánjaink működtetése a hatóság által kiadott határozatokban foglaltak alapján történik.

Járműveink, munkagépeink káros kipufogógáz kibocsátásának felügyelete

A MIVÍZ Kft. 62 db különböző típusú gépjárművel rendelkezik. A járművek többsége euro3 és euro4 motorral szerelt. A környezetvédelem előírásainak betartása érdekében a járműveket meghatározott időközönként átvizsgáltatjuk, amikor a motor diagnosztikai vizsgálatát is elvégzik. Rendkívüli motor meghibásodás esetén azonnal elvégeztetjük a szükséges javítást, valamint a környezetvédelmi mérést annak érdekében, hogy csökkenjen a motor káros kipufogógáz kibocsátása.

Jogszabályok

Az alábbi jogszabályok vonatkoznak a levegőtisztaság-védelemre:
  • 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről,
  • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról,
  • 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről,
  • 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról.