Miskolc város vízellátása elsősorban a Bükk hegység karsztvizeire épül. A karsztvizek kitermelése egyrészt gravitációs vízművekben (Szinva-forrási vízmű, Anna-forrási vízmű, Felső-forrási vízmű, Ómassa vízmű), másrészt szivattyús üzemű vízművekben (Miskolctapolcai vízmű, Tavi-forrási vízmű, Szent György-forrási vízmű, Királykúti vízmű (jelenleg üzemen kívül)) történik.
A város napi vízfogyasztása 35 000 – 50 000 m3.
A kelet-bükki áramlási rendszer fő utánpótlása a nagy kiterjedésű fedetlen vagy kis mértékben talajjal fedett mészkő felszíneken, a csapadékból történő beszivárgásból származik. Az utánpótlás szempontjából nagy jelentősége van azoknak a beszivárgásoknak, amelyek nem karsztos területről származnak. A források vízhozamai a hidrometeorológiai viszonyokra érzékenyebbek, hozamuk általában tavasszal tetőzik, míg az őszi szárazabb évszakokra tartósan az átlag alatt marad.
A karsztvízrendszer áramlásának fenntartásában a legfontosabb szerepet a geodéziai magasságkülönbség játssza. Az áramlási irányokat és sebességet többek között a földtani felépítés, a karsztosodás mértéke, valamint a járatrendszerek mennyisége is befolyásolják.