A szennyvíz káros anyagokat tartalmazó szennyezett víz, amelyben előfordulnak: betegségeket okozó baktériumok, vírusok, egysejtűek, szerves hulladékok (trágya, biológiailag lebomló szerves anyagok), szervetlen anyagok (sók, savak, nehézfémek), szervetlen növényi tápanyagok (nitrátok, foszfátok), szerves vegyületek (olajok, kőolajszármazékok, mosószerek, növényvédőszerek, rovarirtószerek, hordalékanyagok, talajrészecskék, homok)
Keletkezési helye szerint a szennyvíz lehet:
Lakossági (háztartási) -mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék, széklet, vizelet
- A lakossági (háztartási) szennyvíznek két típusa van:
1. fekete szennyvíz (WC öblítés, élelmiszermaradékok), amely sok kórokozót tartalmaz
2. szürke szennyvíz (fürdés, mosás), amely kevésbé szennyezett.
A legtöbb szennyvíz a WC öblítéssel keletkezik (akár 40%).
- Intézményi - többnyire háztartási jellegű (kivéve kórházak)
- Ipari és mezőgazdasági – üzemenként változó összetételű, tartalmazhat fertőző, mérgező és egyéb káros anyagokat
A keletkező szennyvíz napi mennyisége:
- Országonként, régiónként változik
- Magyarországon egy személy átlagosan 100 liter ivóvizet használ, ennek 80-95 %-ból keletkezik szennyvíz
- Budapesten 130 liter/fő/nap
- Kistelepüléseken 50-80 liter /fő/nap
A szennyvizek tisztításának fontossága:
- Szennyvíz szennyezőanyag tartalmának csökkentése mielőtt visszavezetjük a természetbe (folyóvizek, állóvizek védelme)
- Természetes vizek ökológiai védelme (öntisztuló képességük korlátozott)
- Élővilág védelme (mérgező anyagok, gyógyszermaradványok, nehézfémek koncentrációjának csökkentése)
- Eutrofizáció megelőzése: Eutrófizáció > növényi tápanyagok feldúsulása folyóvizekben, tavakban (nitrogén- és foszfor vegyületek), felszíni vizek (folyók, tavak) elnövényesedése (algák, hínárok, fák)
- Fertőzések, bűzképződés megelőzése
- Folyóvizek biztosítják az ivóvízellátást és egyéb vízfelhasználást
Felszíni vizek eutrofizációja